márc. 22., K

|

Nemzeti Színház - Gobbi Hilda színpad

KARAMAZOV ALJÓSA UTOLSÓ NAPJA - MAGYARORSZÁGI SZERB SZÍNHÁZ

Egy távoli orosz kolostor szerzetesei Húsvét napján a reggeli liturgiához készülődnek. Ám az ünnepi istentisztelet közben különös látogató érkezik a kolostorba – egy idős, furcsán viselkedő zarándok, aki mintha valami rendkívüli, végzetes dologra szánta volna el magát.

Registration is closed
See other events
KARAMAZOV ALJÓSA UTOLSÓ NAPJA - MAGYARORSZÁGI SZERB SZÍNHÁZ

Időpont és helyszín

márc. 22. 19:00

Nemzeti Színház - Gobbi Hilda színpad, Budapest, Bajor Gizi park 1, 1095 Hungary

Az előadásról

oratórikus monodráma Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij művei nyomán

Az előadás magyar nyelvű orosz felirattal

időtartam: 75 perc egy felvonásban

Az Újvidéki Színház és a Magyarországi Szerb Színház közös produkciója a zrenjanini Szárovi Szent Szerafim kórus közreműködésével

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusnak ajánlva

„A földön sok minden rejtve áll előttünk, de cserébe ajándékul kaptuk azt a titkos, belső érzetet, hogy kapcsolat van köztünk és egy másik világ közt, a földi és az égi világ közt, és hogy a gondolataink és érzéseink forrása nem itt van, hanem más világokban.” (F. M. Dosztojevszkij)

Egy távoli orosz kolostor szerzetesei Húsvét napján a reggeli liturgiához készülődnek. Ám az ünnepi istentisztelet közben különös látogató érkezik a kolostorba – egy idős, furcsán viselkedő zarándok, aki mintha valami rendkívüli, végzetes dologra szánta volna el magát. „De hiszen én azt se tudom, minek jöttem ide… Beteg vagyok…” – mondja. Ki ez az ismeretlen ember? Miért jött a kolostorba? Milyen titkok, fájdalmak, bűnök szakadnak fel belőle a szerzetesek áhítatos éneke közben, vajon mit akar nekik elmondani?

Karamazov Aljosa  utolsó napja egy sajátos, apokrif hangvételű misztériumjáték Dosztojevszkij prózai műveinek, naplóinak, leveleinek felhasználásával, ugyanakkor megjelennek benne a 19. század orosz misztikus irodalmából és a lázadó értelmiség manifesztumaiból vett szövegek is. Ez a pravoszláv liturgikus énekekkel átszőtt monodráma valójában egy megtisztulásra vágyó bűnös lélek gyónása, amelyben felismerhető a jóra vágyó, ám világmegváltó, hamis eszmék bűvöletében és alantas emberi ösztönök fogságában vergődő ember belső küzdelme is, Dosztojevszkij szavaival élve: „Itt a sátán harcol Istennel, és a csatatér – az emberek szíve”.

Szerte a világon idén emlékeznek meg Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij születésének 200. évfordulójáról, így ez az előadás egyúttal főhajtás is a világirodalom kiemelkedő orosz géniusza előtt, aki a visszaemlékezések szerint folytatni szerette volna utolsó regényét, a Karamazov-testvérek-et, ám 1881-ben bekövetkezett halála megakadályozta ebben. A zarándok utolsó napja négy alkotó összefogásából született – Rusz Milán színész-rendező ötlete nyomán és művészeti vezetésével a szövegkönyvet Kozma András dramaturg és Kargina Anasztázia rendező írta, a főszerepet Rusz Milán, Jászai-Mari díjas színművész játssza.

A zarándok: Rusz Milán – Jászai Mari-díjas

Fiatal Szerzetes: Dudás Dániel

Szerzetesek:

Popovic Ljubomir

Radlovacki Cedomir 

Kusalo Vladimir

Kalajdzic Stefan

Tolimir Aleksandar

Crnjanski Bozidar

Sepelj Predrag

Írta:

Anasztászia Kargina

Kozma András

Rendezte:

Anasztázia Kargina és Rusz Milán